Örömeink

Szolgálatunk során a nehézségek mellett számos örömben is van részünk. Ezek sokszor statisztikailag nem kimutathatóak vagy mérhetőek, számunkra mégis fontos eredmények és reményt adnak, hogy tevékenységünkkel pozitív változást tudunk elérni a ránk bízottak életében. Ezekből szeretnénk itt most némi ízelítőt adni.

Táborban egy (igen eleven) fiú, aki rendszeresen ministrált, félhangosan odaszól egy másik gyereknek, aki életében először szolgált az oltárnál: „Jól csináltad!”

Egy gyerek, akit alig lehetett rávenni, hogy megírja a leckét és olvasson, később maga segített a kisebbeknek a házi feladatban.

Egy lány nyíltan megvédte az osztálytársát, akit a többiek ki akartak közösíteni.

Több esetben is láthattuk, ahogy egy gyerek, aki otthonán kívül nem szólalt meg, fokozatosan kinyílik és elkezd beszélni.

Az egyik kiscsoport „nagymenő” tagja rögtön odaült az új csoporttag mellé és segített neki a leckében és a beilleszkedésben.

Kamaszok/fiatalok arany mondatai:

„Szeretnék változtatni (a függőségekkel teli életemen), hogy a gyerekem majd fel tudjon rám nézni.”

„Új iskolába kerültem, (miután sok év magántanulós év kimaradt” és ott az osztályba 1 nem cigány gyerek volt, annyira bántották a többiek, hogy nem bírtam már nézni, megvédtem”

Fiatal, aki ép valamiért megharagudott „Isten szeretem, de magát nem”.

„Munkahelyemen meséltem, hogy milyen (Isten)élményeim voltak, lehet fogja magát keresni egy kollegám, hogy őt is érdekelnék az ilyenek”

Ószövetségi filmet kommentáltam „Maga nagyon tudja, tanult ilyen Istenes dolgokat (teológia), ezek engem is érdekelnek „

Kétrészes József-ről szóló film után: „Ilyeneket nézzünk még.” illetve többször is kérték, hogy nézzük meg.

Messengeren, többektől is kaptam ilyen kérdést. „ajánljon már valami jó filmet”

„Menjünk már el mi is árvaházba, játszani az ottani gyerekekkel, úgy sajnálom őket”